Ha az új építés ellenére rövid idő alatt kész (szakszóval: beállt) kertre vágyunk, úgy nagyobb méretű, idősebb növényeket szükséges beszereznünk és telepítenünk.
Sorházi kerteknél illetve kis kerteknél egészen kicsike zöld terület áll csak rendelkezésre. Ennek nagy részét a gyep teszi ki. Növényzetére az álló sövény és a színes virágok a jellemzők.
Jelen írásunkban igyekszünk ízelítőt adni a modern stílusban épült kertek leginkább jellemző növényfajtáiról.
A lejtős kertek növényei, jó rézsű-kötők melyek főbb ismérvei: erős gyökérzettel rendelkeznek, jól újulnak, a metszést jól viselik, lehetőség szerint télen is zöld lombjuk van és gyorsan növekednek.
Az évelő növények – szemben az egynyáriakkal - a fagyok beálltával sem pusztulnak el, hanem valamely föld alatti vagy feletti részükkel áttelelnek, s a következő év tavaszán újra kihajtanak és virágoznak.
A magyarországi mediterrán kertek kialakításakor, a növények kiválasztásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mediterrán kerti növények egy része fagyérzékeny, amely a hazai téli időjárást, a fagyokat nem viselné el. Erre tekintettel most sorra vesszük, hogy a mediterrán kertek növényei közül melyek azok, amelyek kiültetésük esetén sem nem fagynak ki a magyarországi kertekben.
A modern kertek fontos, feltűnő elemei a füves és burkolt felületek között található, egy magasságú és többnyire egyféle faj egyféle fajtájából ültetett mértani ágyások. A mai építészet szögletes, vagy éppen lekerekített, nagyvonalú építményeihez remekül illik a modern stílusú kertforma, de akár a régebbi építésű panelházak, beton-alapú sorházak szép és elegáns kertjei is lehetnek.
Az elmúlt években egyre melegebb nyárral kellett szembesülnünk, ami nagy hatással van kerti növényeinkre, valamint vízfogyasztásunkra. A melegedésnek köszönhetően egyre népszerűbbek Magyarországon a mediterrán jellegű kertek, melyekbe szárazságtűrő növényeket szeretnének a kert tulajdonosok. Az alább bemutatott szárazságtűrő növényeket nyugodtan kiültethetjük naposabb, száraz helyekre is, biztosan nem száradnak ki.
Az őszi metszések, őszi gyepápolás, a gyep és ágyások téli felkészítése, a kerti csapok és öntözőrendszerek víztelenítése (téliesítése) stb. mellett az őszi kerti munkák sorába tartozik az őszi gyümölcsök betakarítása, szüretelése. Ez a munkálat nem csupán a termesztőket, az üzemi gazdálkodókat érinti, hanem mindazokat a kerttulajdonosakat, akik kertjeikben gyümölcsfát ültetnek.
A madárbirsek (Cotoneaster ssp.) Ázsia mérsékelt égövi részein, Európában és Afrika északi részén honosak. Ahol jól érzik magukat, képesek akár gyomosítani is, rosszabb esetben elvadulnak és megtelepednek az adott hely flórájában. Bár Magyarországon jól érzik magukat, szerencsére sem a kertészeti fajok, sem pedig az esetleg kialakuló fajok közötti hibridek nem veszélyeztetik az őshonos fajokat.
Balkonládákba ültethető egynyári növények: husánglevelű farkasfog, tollas celózia, észak-afrikai szulák
A sövények kertünk fontos részei: védenek a belátástól, a széltől és jó fajta választás esetén gyorsan növekszenek, könnyen karban tarthatóak, és emellett még esztétikusak is. Sokféle növény használható sövénynövénynek, ezekből most kiválasztottuk a tapasztalataink szerinti hét legjobban bevált fajtát.
Növényvédelmi cikksorozatunkat folytatva, az alábbiakban mutatjuk be a növényi káros elváltozások harmadik nagy okcsoportjának számító állati kártevőket vagy más néven a növényi károkozókat.
A selyemakác (Albizia julibrissin) mediterrán jellegű faj, mely Japántól a szubtrópusi övezetig honos. A fásszarú mediterrán kerti növények körébe tartozó selyemakác viszonylag kis termetű, lassan növekvő fa, jellemzően 4-6 m magas.
Balkonládákba ültethető egynyári növények: kínai szegfű, kúszó pázsitszulák, kerti szalmarózsa
Az élettani eredetű elváltozások kiváltó okának megállapítása és így a probléma orvoslása azért nehéz, mert ezekben az esetekben nem találunk a növényen károsító állatot vagy például a gombás fertőzésre utaló jeleket.
Balkonládákba ültethető egynyári növények: pelyvavirág, bíboros sétányrózsa, begyvirág
A magyarországi mediterrán kertek egyik leginkább kedvelt dézsás vagy esetleg nyárra földbe kiültethető szépséges növénye a leander. Mediterrán származású, és az ottani éghajlaton fa termetű növény: térelhatárolóként, sövénynek és szoliterként is ültetik.
Évszakonként más és más növények virágoznak a sziklakertekben. A sziklakerti növények többségének virága tavasszal és nyár elején nyílik ki, de természetesen nyári és őszi virágzásúak is ismertek, amelyek hazánkban is jól telelnek.
A sziklakerti növények származásuk alapján kétfélék: természetes előfordulásukban eredendően magashegységi vagy kontinentális klimatikus helyen élnek.
Manapság a kisebb kertek tulajdonosai többnyire pihenésre szeretnék a kertet használni, ezért a rendszeresen karban tartandó gyepfelület mellett a könnyen és keveset ápolandó növények közül választanak. Nagyon kis felületre korlátozódnak az egynyári növények, és inkább évelő és fásszárú növényekkel ültetik be a kiskertek építésekor a zöldfelületet.
A korallberkenye (Photinia serrulata syn. Ph. x fraseri) a babérmeggyhez hasonlóan kedvelt növénye a Magyarországon épített mediterrán kerteknek.
Balkonládába ültethető egynyáriak: kék lobélia, sávoslevelű muskátli, kerti petúnia
A kertépítés egyik speciális ágának is tekinthető balkonnövényesítés, illetőleg terasznövényesítés számos, erre alkalmas cserje és fa fajok szakszerű telepítését is magában foglalja.
A mediterrán kert építése során a sok élénk- vagy épp sötétzöld lombú növény mellé sok-sok színes, igazán feltűnő virágú növényt célszerű ültetni, hogy a zöldes színvilágot, annak egyhangúságát ezáltal is megtörjük. Kiváló megoldás erre, ha meleg színtónusú virágokkal ültetjük be a mediterrán teraszok terrakotta kaspóit, a balkonládákat és az egynyári virágágyásokat. Külön öröm, ha ezek a virágok illatosak, és így a kertbe vonzzák a méheket és pillangókat is.
A babérmeggy (Laurocerasus officinalis syn. Prunus lauroserasus) Magyarországon nagyon kedveltté vált mediterrán hangulatú növény. Nagyobb méretű leveleivel, megjelenésével a mediterrán kertek egyik jellegzetes növénye, szinte kihagyhatatlan faja a mediterrán kertépítésben.
A konyhában használatos fűszernövények termesztése nem új keletű, de mostanság igen kedvelt és virágzó kertészkedési forma, legyen szó akár egy önálló konyhakerti rész kialakításáról a kertépítés során, akár a balkonládákban történő fűszernövény ültetésről a teraszokon.
Még a legnagyobb odafigyelés és leggondosabb ápolás mellett is előfordulhat, hogy növényeink valamelyike elégtelenül fejlődik, a levelei sárgulnak vagy bebarnulnak, netán foltosodnak, vagy akár le is hullanak, esetleg az egész növény elpusztul.
A levendula mediterrán eredetű növény, amelyet előszeretettel ültetünk a mediterrán kert építése során, hiszen illata, színe és habitusa valódi mediterrán hangulatot ébreszt mindannyiunkban.
Napjaink népszerű, a konyhakertekben és teraszokon (virágládákban, balkonládákban) előszeretettel ültetett fűszernövény fajták bemutatását az alábbiakban folytatjuk.
A mediterrán stílusú kertépítés és a mediterrán kert legfontosabb elemei természetesen maguk a növények, melyek közül sok valóban mediterrán származású. Ezek közül ismertetjük a Magyarországon is ültethető, többé-kevésbé fagytűrő növényeket.
A kert az év mind a négy évszakában gyönyörködtet a maga szépségével. Munkáink során kifejezetten törekszünk arra, hogy az általunk tervezett és épített kert az év minden szakában díszítsen, így a kertben a színek (és tavasztól őszig az illatok) az évszakok váltakozásával kövessék egymást.
A muskátlikat (Pelargonium) és petúniákat (Petunia) ültetik világszerte leggyakrabban balkonládákba. A kétféle növény tartása különböző. Alapvetően mindkét balkonnövény fényigényes, a kifejezetten napos helyeket kedvelik. A muskátli a kevesebb, de gyakori öntözést szereti. Afrikából, száraz körülmények közül származnak azok a fajok, amelyekből nemesítették a fajtákat mind az álló, mind pedig a futómuskátlik esetében.
A nyári harsogó zöldek és az őszi gyönyörű lombszínváltás után beköszönt a nagy szürkeség időszaka: kevés a napsütés és rövidek a nappalok. Ilyenkor a kertben a télen is zöld növények üdítő látványt nyújtanak, melyek közül a fenyőfélék hosszú évtizedeken keresztül biztosan a kertünkben díszítenek.
A kertek többségében a sövények a telekhatár jelzésére szolgálnak, e mellett azonban a sövények alkalmasak lehetnek csúnya műtárgyak, tűzfalak eltakarására, szél- vagy hófogó funkció betöltésére, avagy a kert egyes részeinek elhatárolására is. A sövények rendes fejlődéséhez (is) elengedhetetlen a szükséges feltételek kialakítása és azok folyamatos biztosítása. A sövény telepítéséhez az első lépés, hogy a megfelelő növényt kiválasszuk.
A növénytelepítési és ápolási munka kiindulópontja a helyes növényválasztás. De miért is állíthatjuk ezt? Azért, mert sok felesleges munkától és gondtól mentesíti magát az a kertészkedő, aki előzetesen felméri, hogy az adott helyen milyen növényeket lehet tartani, illetve az adott helyre milyen növényt érdemes telepíteni.
Magyarország időjárásában gyakori a nyári száraz és nagy, kánikulai meleg. Ilyenkor kevés virágos növényünk marad, amelynek formáját, színét és esetleges illatát is élvezhetnénk. A kertépítés során ezért külön ügyeljünk a helyes, minden évszakban megfelelően virágzó kertrészletek kialakítására.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon és mikor ültethetők a gyümölcsfák a kertben. Jelen írásunkban igyekszünk összefoglalni a gyümölcsfák ültetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A kertekben javarészt napos felületek fordulnak elő, viszont néha az árnyék eluralkodik és az addig szépen díszítő, napot kedvelő növények megritkulnak, végül kikopnak. Ez előfordulhat akkor, amikor a facsemete idősebbé válik, illetve akkor is, amikor az építkezés után a ház vagy valamely melléképület árnyékot vet.
A fák és cserjék között lombhullató és örökzöld növényeket találunk. A kertekbe, közterületekre több ezer faj és fajta közül választhatunk. Sokféle alak, szín és méret jellemzi ezeket a növényeket, és szinte minden területre, kertrészletbe található a kert stílusához igazodó és a hely adottságainak is megfelelő dísznövény.
A kerti növények tavasztól őszig fejlődnek a legerőteljesebben, pontosabban akkor, amikor a hőmérséklet és a nedvesség viszonyok megfelelőek számukra. A kertnek különböző növényeit másképpen gondozzuk, vannak kevésbé és erősen metszett felületek, gyorsan és lassan fejlődő növények is. Mindezektől függ a megfelelő tápanyagellátás/utánpótlás is.
A legtöbb kertben sok virágos növény található. Az emberek nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenütt, különösen nagy becsben tartják a virágzó növényeket. Mindenkinek másmilyen ízlése van, így a nagyobb, de kevesebbet virágzó növényekért ugyanúgy rajonganak, mint a sok apró virágot nevelő növényekért. A cserjék között találunk olyanokat, amelyek kisebb és közepes méretű kertben is elférnek.
A régebben is ültetett, nyáron virágzó növény közül talán a dáliák fajtaszáma közelíti meg a rózsákét. Nagyanyáink kertjében is megtalálhatóak voltak, a büdöskével (Tagetes) és a petúniával együtt az egyik legkedveltebb, régen termesztett dísznövényünk.
Szinte mindenki könnyen fenntartható, szép és ápolt kertet szeretne. Azonban a legtöbb olyan dolog, amelyről azt gondoljuk, hogy könnyen és gyorsan fenntartható, éppen az ellenkezőjét bizonyítja be (pl. gyep, sziklakert). Természetesen léteznek olyan növények, melyek kevesebb gondoskodással is beérik: ezek közé tartoznak például a nyáriorgonák.
A kiskerti gazdálkodásban mindig szerepet kapnak a különböző hagymafélék (Allium nemzetség tagjai), amelyek legismertebb képviselője a vöröshagyma. A boltokban ezenkívül cserepes metélőhagymát, póréhagymát, fokhagymát lehet rendszeresen vásárolni. Ezek mellett még az európai konyha ismer hagymaféléket, amelyekkel hazánkban is érdemes megismerkedni.
Ültessünk olyan növényeket a kertünkbe, melyek nemcsak szépek, de természetes vitaminforrások is lehetnek!
Jelen írásunkban a kasvirágokkal foglalkozunk, melyeket leginkább a vidékies hangulatú kertekbe és a kertvárosi pihenőkertekbe javaslunk ültetni, de lényegében bármely kerttípus virágos növényfelületének kialakításánál felhasználhatjuk őket.
3 trópusi gyümölcsféle a tüskés uborka, a földicseresznye és a cassabanana mellyel különlegessé tehetjük a kertünket.
A virágos növények között sok színt találunk, de talán a legritkábbak a kék színűek, amelyek sem lila, sem rózsaszínes árnyalattal nem rendelkeznek. Bemutatunk most néhány igazán KÉK színű növényt, amelyet Magyarországon is biztonsággal ültethetünk.
Az utóbbi években sorban dőlnek meg a meleg-rekordok, és szélsőségesen alakul a csapadék eloszlása is. Mindezek mellé a nyári erős UV-sugárzás, valamint a gyakori légszárazság is társul. Ilyen környezeti tényezők mellett az érzékenyebb növények hamar elveszthetik a díszítőértéküket, a nagyon érzékeny növények pedig elpusztulhatnak.
Jelen írásunkban a tavaszi, kora nyári színes kerti virágok közül a haranglábakat mutatjuk be.
A balkon aranya, hivatalos nevén husánglevelű farkasfog (Bidens ferulifolia) Mexikóban és Észak-Amerika déli részén honos. Innen származik például a kukorica is, ennek megfelelően az igényeik is hasonlók: a növény a napfényben gazdag helyeken díszlik a legszebben.
Hazánkban kora tavasszal az első virágok között nyílnak a fehér hóvirágok, később a rokon tőzike virágzik. Ezek a növények az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartoznak.
Több olyan virágot is ültethetünk a kertépítés vagy kertfelújítás során, melyek relatíve gyorsan növekednek és nyáron szinte folyamatosan virágoznak. Többnyire a virágos növényeket kedveljük a kertben, a sok színes virág kedvezően hat a lelki állapotra.
Magyarországon a tavaszt a hóvirág és a kerti hagymás növények virágzásával szoktuk párosítani. A lágyszárú növények mellett léteznek olyan fásszárúak is, amelyek korán szoktak virágozni. Ezek a növények esztétikai értékükön túl már korán, akár februárban is táplálékot adnak a beporzó rovaroknak, így rendkívül hasznosak is.
Közeledik a tavasz, amikor is sok hölgy és kertbarát kap ajándékba – akár névnapra, akár Nők napjára egy cserép kankalint (primula hibridek). A növényházban nevelt növényeken sok a bimbó és a virág, nagyon sok színben kaphatók. Többnyire közepes cserépben nevelik őket és így jutunk hozzájuk. Fontos tudni erről a növényről, hogy szinte mind kertészeti hibrid, magról nevelték őket.
Április-májusban a magyar kertek egyik legfeltűnőbb színfoltja – és vágott virágként az anyák napjának már-már jelképe - az orgona. Kertépítési tevékenységünk során magunk is gyakran ültetjük a májusi vagy kerti orgonát (Syringa vulgaris), mivel egy erősen növekedő, hálás növény.
Szinte minden kertben vannak sövények, melyek akadályozzák a belátást az út és a szomszédok részéről, fogják a szelet, védenek valamelyest a szennyezésektől és intim szférát teremtenek a kertben. Manapság leggyakrabban télizöld vagy örökzöld növényeket ültetnek sövényként.