Nyári virágos növényfelületek
Magyarország időjárásában gyakori a nyári száraz és nagy, kánikulai meleg. Ilyenkor kevés virágos növényünk marad, amelynek formáját, színét és esetleges illatát is élvezhetnénk. A kertépítés során ezért külön ügyeljünk a helyes, minden évszakban megfelelően virágzó kertrészletek kialakítására.
A nyári melegben legszebben virító foltot egynyári növények ültetésével érhetjük el. Nagyon sok, mintegy 130 növényfaj állandóan kapható a tavaszi palántavásárokon és kertészetekben. Sok egynyári növény palántáját egyébiránt otthon is megnevelhetjük, vagy helyben vethetjük őket.
A hagyományos ültetés
Ez utóbbi tevékenység a legegyszerűbb növényszaporítási mód a kertben: március-áprilisban kapával sekély sort húzva, a földbe vetjük a magvakat. A vetési időpont faj- és időjárásfüggő. A trópusi és szubtrópusi származású virágos növényeket később vetjük, mint a mediterrán és kontinentális klímából származókat. A vetés mélysége a mag méretétől függ: a nagy magvúakat általában a magméret kétszeres mélységébe, az aprókat pedig szinte csak a földfelszín közelébe vessük el.
A helybe vetett növények közé sok növényfaj sorolható, melyek hagyományosan a parasztházi kertekben virítanak (napjaink kertépítési stílusai közül ez utóbbinak leginkább a vidéki stílusú, vidéki hangulatú kertek feletethetőek meg). Ide tartozik a legényvirág (rézvirág – Zinnia elegans), a kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina), a petúnia (Petunia hibridek), a kerti verbéna (Verbena hibridek), a ricinus (Ricinus officinalis), a madármályva (Lavatera trimestis), a csodatölcsér (Mirabilis jalapa), az estike (Matthiola bicornis), a napraforgó (Helianthus annuus fajták), a bársonyvirágok (Tagetes fajok) és még sok más növény.
Igazán érdekes növények közül is választhatunk, mint például a színes levelű kukorica (Zea mays ’Japonica’ vagy ’Tricolor’), melynek levelei fehér-rózsaszín csíkosak. A kukoricacsuhé levelei is csíkozottak, míg a magvak vörös-sárga csíkosak. A fajta akár két méteres magasságot is elér, és ezáltal is nagyon érdekes látványt nyújt. A perui almának vagy légyűző növénynek nevezett Nicandra physaloides kék, harang alakú virágokkal rendelkezik. Önmagát veti és a következő években már ritkítani kell a kertben. Molytetű űző hatása is van, így biokertekben is jó szívvel ültetik a paradicsom és más érzékeny növények mellé. Kapható színes levelű fajtája is (pl. a ’Slpash of Cream’). A feketecsalán (Perilla frutescens) szinte fekete levelekkel rendelkezik, rózsaszín vagy törtfehér virágokat nevel.
Egynyári növények szaporítása
Az egynyári futónövények többségét is helyben vetjük. A terméséért termesztett babok és díszbabok (Phaseolus ssp.) nem csak hasznosak, de szép látványt is nyújthatnak a virágaik által. A sok kertben ültetett hajnalka (Ipomoea purpurea) kék, lila, rózsaszín vagy fehér virágai a reggeli órákban pompáznak, gazdagon virágoznak. Öntözés mellett hatalmas felületet futnak be, csavarodó hajtásaikkal akár fákra is felkúsznak. A különböző magküldő cégek különleges színű fajtákat és fajokat is kínálnak (pl. Ipomoea alba, Ipomoea ’Chokolate’). A serleglonc (Cobaea scandens) a nyár közepétől neveli nagy, harang alakú krémfehérből lila színűre váltó virágait. A kúszónövények magvait többesével fészekbe szoktuk vetni. Amennyiben valamely értékes fajtából kevés magunk van, a már lombleveles fiatal növényeket csípjük vissza az első lomblevélpár felett, mert így már a földfelszíntől elágaznak, és sűrűbben növekednek. Ez az eljárás a növény magasságát azonban visszafogja.
Az utóbbi időszakban – legnagyobb örömünkre - újra elterjedtek az egynyári fűfélék is. A tollborzfüveknek rendszerint három faját ültetik: Pennisetum villosum, P. setaceum és P. glaucum. Az első faj virágzatai fehérek és elhajlanak a levelei, a másodiké fűcsomószerűen felfelé állnak és a virág rózsaszínes, a harmadik a kukoricához hasonló bokrot nevel és a trópusi kölesfélékre emlékeztető virágzattal, majd termésekkel rendelkezik. Ez utóbbi faj fajtái többnyire sötét színű, bordó leveleket nevelnek (’Jester’, ’Purple Baron’). Az árvalányhajak közül az amerikai származású csinos árvalányhaj (Stipa tenuissima) alacsony, sok termést nevelő dekoratív fűféle. Helybe vethető a közepes rezgőfű (Briza media), melynek kalászait a szárazvirág-kötészetben is használják.