Színek a mediterrán kertben
A mediterrán kert építése során a sok élénk- vagy épp sötétzöld lombú növény mellé sok-sok színes, igazán feltűnő virágú növényt célszerű ültetni, hogy a zöldes színvilágot, annak egyhangúságát ezáltal is megtörjük. Kiváló megoldás erre, ha meleg színtónusú virágokkal ültetjük be a mediterrán teraszok terrakotta kaspóit, a balkonládákat és az egynyári virágágyásokat. Külön öröm, ha ezek a virágok illatosak, és így a kertbe vonzzák a méheket és pillangókat is.
Növényekkel színessé többféleképpen tudjuk tenni kertünket. Lehet színesen virágzó és színes leveleket fejlesztő növényeket telepíteni ágyásokba, szoliter cserjéket és fákat ültetni, illetve a balkonra és teraszra színes, a mediterrán kerthez illő balkonnövényeket is telepíthetünk. Ezeket vegyesen és színek szerint foltokba ültetve is alkalmazhatjuk, a foltokban ültetés a régi, vidéki kertek nyugalmas harmóniáját idézi fel.
Az alacsony növények közül kiemelkedik virághozamában a kisvirágú bársonyvirág (Tagetes patula). Arany- és citromsárga, bársonyos barna virágzataival egészen a fagyokig szépen virít. Kifejezetten napos helyeken érzi jól magát, virágágyásokban. A napos, száraz levegőjű mediterrán kertek másik szép egynyári virága a rózsás meténg (Vinca vagy Cataranthus roseus). Ötszirmú virágai fehér, rózsaszín, lila színekben pompáznak, illetve szemes és szem nélküli, kétszínű változatok is léteznek. Sokan tévesztik össze a kis nebáncsvirággal (Impatiens walleriana), aminek az előző növényhez képest puha, nedves tapintású szára és levelei vannak. Ez a növény az árnyékos helyeken érzi jól magát, és egész nyáron bőségesen virágzik. A hagyományosnak tekinthető egynyáriak közül a mindignyíló begóniát (Begonia semperflorens) ágyásokba, utak mellé és balkonládába is ültethetjük, mindenhol a fagyokig hozza tömegesen virágait. Piros, rózsaszín vagy fehér lehet a virágszín, és a levélszínek között a zöldön kívül barna és bordó is előfordul, így akár ebből az egy növényből is színes és változatos foltokat ültethetünk be.
A különlegesebb növények kedvelőinek ajánlható a vaníliavirág (Heliotropium arborescens), amely növény kékeslila, tenyérnyi virágzatokat nevel és szép formájú sötétzöld levelei vannak. Megjelenésében egyedülálló a hamvaska (Senecio cineraria), amely bár évelő növény, de egynyáriként ültetve hamvas, szürke, szinte fehér leveleivel díszít.
A magasabb növények közül a Kleopátra tűje (Cleome hassleriana) szokatlan formájú virágokat nevel: az egyes virágok nagyok, a szirmok különállóak, és a fejlődő termésen a bibe tovább növekszik, ezzel légiessé téve a szárat. Élénk színű virágai feltűnő díszei a kertnek. A régi parasztkerti növényeink közül a kétnyári mályva (Althea rosea) többnyire magasra fejlődik és élénk színekben pompázik. Szirmaiból a trópusi származású hibiszkuszhoz hasonlóan jó ételfesték és tea készíthető. Bár hideg virágszínekkel rendelkezik, a lisztes zsálya (Salvia farinacea) a kék vagy fehér virágfüzéreivel nagyon jól harmonizál a mediterrán kertekkel. A kétnyári mályva (Althea rosea) nagy, nyitott harang alakú virágokat nevel, akár két méter magasra is megnőnek a virágzó hajtásai. Rózsaszín, lila, sárga, fehér és sötétbordó „fekete” színűek lehetnek a szimpla vagy telt virágai, melyek nyáron díszítenek.
A mediterrán ház ablakaiban akár még a muskátlik (Pelargonium fajok) is ültethetőek, amelyek a kifejezetten napos, szárazabb helyeket szeretik. A virágszínek, növekedési erély tekintetében mindenki megtalálhatja e világszerte kedvelt növénycsoport tagjai között a kedvencét. Élénk virágszínekkel is rendelkeznek a verbéna (Verbena hibridek) csüngő hajtású fajtái: lila, vörös, fehér és rózsaszín, szemes és szem nélküli növények közül választhatunk.
A dézsás növények közül az egynyáriként is ültetett sétányrózsák (Lantana camara) biztosítanak élénk virágszíneket. A virágok az idő múlásával színt váltanak, így pl. sárgából narancs vagy vörös színűre, krémszínből fehérre változnak az egyes virágok. A virágzatokon belül minden színváltozat egyszerre látható, és naponta változik ezek aránya. Ezek a növények nemcsak szépek, hanem erőtejes és kellemes illatot is eregetnek, ha hozzájuk érünk.
Már-már hagyományosnak tekinthető a leander (Nerium oleander) a teraszokon. A leander tartásának titka a napos vagy félárnyékos hely, de a növény „lába” mindig vízben álljon, mert nedvességigénye nagy. A virágok színe lehet rózsaszín, piros, krémszín és fehér, telt- és szimplán virágzó változatai egyaránt üdítő látványt nyújtanak.
Illatosak a levelei a szúnyogűző növénynek (Plectranthus coleoides), melyek erős napsütésben hozzáérés nélkül is citromos illatúak. A növény nagyon gyors növekedésű és látványos, fehértarka levelekkel borított.
A rózsák a legrégebben termesztett dísznövények közé tartoznak, a mediterrán kertben érdemes helyet adni nekik, legyen szó teahibridekről, talajtakaró ágyásrózsákról, vagy modern nemesítésű tömvetelt angol rózsákról. Szerencsére sok fajta közül választhatunk, így mindenki megtalálhatja közülük a kertjébe leginkább illő változatot.
És végül – mediterrán kertek esetében – szinte kötelező szót ejtenünk a levenduláról és a lilaakácról, a murvafürtről vagy épp a trombitafolyondárról is. Utóbbiakat a mediterrán kertek növényeiről szóló összefoglaló írásunkban korábban már bemutattuk.