Levendula a mediterrán kertben
A levendula mediterrán eredetű növény, amelyet előszeretettel ültetünk a mediterrán kert építése során, hiszen illata, színe és habitusa valódi mediterrán hangulatot ébreszt mindannyiunkban.
Több faját és hibridjét ültetik az egész világon, de tartása elsősorban Európában terjedt el. A levendula termesztésének hazánkban különös hagyománya van. Mindegyikünk ismeri a Tihanyi-félszigeten található „ős-levendulást”, illetve sokan látogatunk el a Levendula-fesztiválra.
Hova ültessük?
Mindegyik levendula szereti a meleg, védett helyet. Kifejezetten napfénykedvelők, árnyékban csak sínylődnek a növények és gyéren virágoznak. Származásuknak köszönhetően szárazságtűrő növények, ettől csak az edénybe ültetett példányok vízigénye nagyobb, mivel a gyökereik a zárt edényben nem tudnak nagy területre terjeszkedni. A téli csapadékot, párás kertrészeket nem kedvelik. Utóbbi esetben megjelenhet rajtuk a lisztharmat és más foltbetegségeik, amelyek esős években is károsíthatják őket. Megélnek a kötöttebb és a lazább, homokos talajokon is – a köves talajokon is jól fejlődnek.
Viszonylag sűrűn, két-háromévente (akár évente is) érdemes a töveket alaposan visszavágni, mivel főleg a nagyobb méretű fajták bokrai szétnyílnak, és hamar elöregszenek. A visszavágásnak köszönhetően sok új hajtás képződik, ami a virágzásnak is kedvez, mivel mindig az éves hajtásokon fejlődnek virágzatok. Amennyiben elhanyagoljuk a rendszeres visszametszésüket, úgy a beöregedett tövek visszavágása már kockázattal jár. A nagyon fásodott részekből nem biztos, hogy az egyébként erős stresszhatás-ért növények képesek fiatal hajtásokat fejleszteni. Megfelelő tartással a levendulák több évtizedig élhetnek kertünkben.
Melyik levendula illik hozzám?
A Magyarországon is kedvelt levendulákhoz az angol levendula (Lavandula angustifolia), a francia vagy provánszi levendula (L. x intermedia), és a füzéres levendula (L. stoecheas) tartozik. Ezeken kívül még léteznek botanikai fajok, melyeket kevésbé termesztenek.
A füzéres levendula ma egyre gyakrabban forgalmazott dézsás növény. Rózsaszín, lila vagy fehér virágzatokat nevel, és ennek a fajnak nincsenek tartós csészelevelei, így a növény csak addig (a többi fajnál rövidebb ideig) díszlik, amíg a virágzatban még nyílik virág. A virágai nagyok és látványosak. Ez a faj nem télálló, így teleltetni szükséges. A teleltetés mindenképpen világos és hideg, 5-10 C fokos helyiségben kell történjen. Teleltetés alatt a töveket csak ritkán és kevés vízadagokkal öntözzük!
A francia levendula kellemesen illatos, hibrid származású faj. Általánosságban helyigényes, de feltűnő növény. Levelei lehetnek zöldek és ezüstösek is, a virágok színe többnyire lila vagy kék, de létezik fehér virágú is belőle. A levelek többnyire hosszúak, az átlagosnál nagyobbak. A fajták virágait jól lehet szárítani. Illóolajuk nem annyira kedvelt, mint az angol levendulának, de a nemesítők igyekeznek az angol levenduláéhoz hasonló illóolaj-összetételű fajtákat nemesíteni belőle. Ennek oka az, hogy jóval nagyobb méretű és több virágot képes fejleszteni, mint az angol levendula. Kedvelt díszfajta az ezüstös levelű és levendulakék virágú ’Dutch’. A fehér virágú fajták közül a legellenállóbb és legmagasabb az ’Edelweiss’, amelynek ugyancsak ezüstös lombszíne van. A virágszíne közelről nézve inkább halvány, fakő lila. A ’Grosso’ fajta bőven virágzik, kompakt a bokra és zöldesszürke leveleket nevel. Ez utóbbi fajtát ültetik a mediterránban nagy területen illóolajáért, mely hasonló minőségű az angol levendulákhoz.
Az angol levendula illóolaj-összetétele a legkedvezőbb. Hazánkban a legrégebben ültetett levendula-faj, a Tihanyi-félszigeten is ez a faj alkotja az „ős-levendulást”. Általában jóval alacsonyabb növények a francia levendulához képest, és a leveleik és virágzataik is kisebbek. Kisebb helyre, alacsony növények közé ezt a fajt ültessük! Fajtái sokat virágoznak. A virágzatok színe kék, levendulaszín, rózsaszín és fehér lehet. Viszonylag zárt növekedésű, élénk kék virágú fajta a ’Dwarf Blue’. A ’Rosea’ fajta az egyik legrégebbi rózsaszín virágú, jó téltűrésű fajta. Sajnos virágai elég hamar kifakulnak, élénk virágszínnel nem érdemes tervezni vele.
Különleges levendulák
A hibrid levendula (L. x chaytorae) alacsony termetű, jó télállóságú hibrid faj. Levelei ezüstös színűek, a virágzatok rövidek, de sokat nevelnek a tövek belőlük. Jó a fagytűrése, így ezt a levendula fajt sokszor ültetik a legtöbb mediterrán ország kertjeibe.
Az angol levendula kifejezetten alacsony, edényes termesztésre is alkalmas fajtái az ’Ellegance’ fajtacsoportba tartozó összes szín, illetve a fehér virágzatú „Nana Alba’ fajta. A legszebb sötétkék virágú fajta a ’Dark Hidcote Blue’. A francia levendulának is létezik tömör, alacsony fajtája, melynek virágszíne kék és neve ’Compacta’.
Milyen növénnyel ültessük össze?
A levendula önmagában is jól mutat, egyszínű vagy többszínű fajtákból is élénk színfoltot képez a kertben. Természetesen más növénnyel is összeültethető, de ugyancsak szárazságtűrő, napfénykedvelő növényekkel érdemes. Hasonló megjelenésű, de nagyobbra növekszik a kék sudárzsálya (Perowskia atriplicifolia). A sudárzsályának hasonló igényei vannak a levenduláéhoz, és érdemes csak tavasszal visszavágni a kihajtás kezdetekor. A levendula kékje után virágzik a sok sárga virágot nevelő évelő kúpvirág (Rudbeckia fulgida ’Goldsturm’), amely vadvirágos kertekbe is jól illik. A levendula tövei közé vagy köré porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) magjait is szórhatjuk, vagy palántáit ültethetjük. Ez az élénk színű egynyári virág kevés öntözéssel is beéri, és a levendulával egyidőben kezd nyílni, de nyár végéig folyamatosan neveli szimpla vagy telt virágait.
Ezek is érdekelhetik
További infó a mediterrán kerti növényekről.
További infó a mediterrán kertekről.
