A talaj
A kerti növények - a gyökereik segítségével - a talajból veszik fel a fejlődésükhöz (és nem mellékesen az életben maradásukhoz) szükséges tápanyagokat, javarészt vízben oldott ásványi sók (például nitrogén, foszfor, kálium stb.), kisebb mennyiségben pedig különféle mikroelemek (egyebek mellett réz, vas, mangán stb.) formájában.
Kertépítési tanácsainkat a jó talaj jelentőségének bemutatásával folytatjuk.
A családi ház előszobájaként definiálható kert kialakítása során hiába készülnek kiváló tervek, hiába telepítünk gyönyörűen összeállított növénykompozíciókat, ha a kertépítés során és a későbbiekben nem ügyelünk a talaj minőségére. Növényeink egészséges fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szerkezetű és tápanyagban gazdag talaj biztosítása. A talaj - ami tulajdonképpen nem más, mint különféle elpusztult szerves anyagok, ásványi sók, víz és levegö keveréke - a növények gyökérzónájának közege, egyúttal számtalan mikroorganizmus "élőhelye".
A kertépítés során éppen ezért különösen fontos, hogy - szükség szerint, a helyi adottságoktól függően - szerves anyagokban gazdag, jó minőségű talaj- (humusz-) réteg terítésére is sor kerüljön. A talaj minöségének (termelékenységének) fenntartásához és ezzel a növények egészséges, zöldellő fejlődéséhez elengedhetetlen továbbá, hogy a talaj tápanyag-utánpótlásáról a későbbiekben is rendszeresen gondoskodjunk, akár szerves trágya, akár megfelelően kiválasztott műtrágya hozzáadásával.
A tápanyag-utánpótlás környezetbarát, sok településen a helyi önkormányzatok által is támogatott formája a saját magunk által, a kertünkben képződő zöldhulladékból előállított komposzt terítése (a komposztálásról további információkat talál a Kedves Olvasó a "Környezetvédelem" menüpont alatt). A tápanyagok gazdagsága mellett ugyanakkor a talaj megfelelő szerkezetének is igen fontos szerepe van kertünk életében és fejlődésében. Az optimális talaj morzsás szerkezetű (tehát nem agyagos, rögös, és levegőtlen, de nem is túlzottan porózus, melyen a víz "átszalad"). A morzsás szerkezet tulajdonképpen a talajban lévő víz-levegő arány ideális mértékét mutatja, és a gyakorlatban a talaj megfelelő vízáteresztő képességét eredményezi. Laza szerkezetű, morzsalékos talaj esetén a túlzott csapadékmennyiség sem rohasztja be a növényeink, valamint a fű gyökérzetét, ellenben a legnagyobb szárazságban is képes az ilyen (kertészeti szempontból ideális szerkezetű) talaj bizonyos fokú nedvesség megtartására. A nedvesség megtartásában - a párolgás részbeni megakadályozásával - egyébiránt a mulcs (háncs) réteg terítése is segítségünkre lehet. A mulcs tehát nem csupán a gyomosodás megakadályozására és esztétikus talajtakarásra szolgál, hanem a talaj nedvesség-megtartó képességét is fokozza.
A talaj jó szerkezete egyébiránt szorosan összefügg a talaj szerves anyag ellátottságával. Az elpusztult növények, növényi részek (pl. lehulló falevél) természetes elbomlásából származó szerves anyagok igen fontosak (de rendszerint nem elegendőek!) a talaj jó szerkezetének megőrzéséhez is. A talaj szerkezetének javítása, illetöleg morzsalékos állapotban való megőrzése érdekében tanácsos időközönként a talaj nem beültetett részét (a növények környékét) felásni, fellazítani, és egyúttal a tápanyag-utánpótlásról is gondoskodni (vagyis a fellazított talajba trágyát, műtrágyát forgatni). Minthogy kertünk üdeségéhez, növényeink fejlődéséhez rendkívül fontos, hogy a talaj állapota megfelelő, vagyis morzsalékos és tápanyagban gazdag legyen, így ne feledjük, hogy kertünk ápolásához egyebek mellett (úgymint rendszeres metszések, nyírások, permetezések, a tényleges igényekhez igazodó öntözés stb.) a talaj fentiek szerinti "gondozása" is hozzátartozik.
A jelen menüpontban írt tanácsok megtartását üde kertje fogja meghálálni!