Mulcsozás

A mulcs (más nevén háncs) terítése valóságos áldás a kertnek, hiszen egyfelől csökkenti a párolgási veszteséget (gátolja a nedvesség elpárolgását a talaj felszínén), másfelől kellő vastagságú (cca. 5cm-es) terítés esetén akadályozza a gyomok elszaporodását.

Ezen előnyök révén tehát a mulcsozás a vegetációs időszakban egyaránt mérsékli az öntözés vízigényét és a gyomirtás szükségességét. Mindemellett a mulcs esztétikai szerepet is betölt kertünkben, hiszen a kopár, netán gyomosodó talajfelszín helyett természetes hatású szerves anyag takaróként díszíti növényeink tövét és környezetét, az ágyásokat.

Az igen változatos méretű és minőségű (így változatos áron is értékesített) fenyőkéreg mellett vagy helyett szokásos talajtakarásra színes dísz- vagy gyöngykavicsot, ill. nagyobb szemű, tisztított kulé kavicsot is használni, melyek előnye a tartóssága (hiszen a fenyőkéreg szerves anyag révén időszakosan "elhasználódik" és ezért utánpótlást, újraterítést igényel), hátránya ugyanakkor, hogy az esztétikusabb díszkavics fajták drágább egységáron érhetőek el, illetőleg a "kőtakarók" tápanyag-utánpótlást nem biztosítanak a talaj számára, ráadásul napsütötte helyen túlmelegedésre is hajlamosak lehetnek.

Függetlenül attól, hogy fenyőkéreg vagy "kőtakaró" terítése mellett döntünk, mindkét esetben lehetőség van geotextília, vagy pl. polipropilén szövet fektetésére a talajfelszínen a gyomok elleni hatékonyabb védelem céljából. Ez esetben a mulcsot a leterített geotextíliára vagy agroszövetre, -fóliára helyezzük el.

Fentiek ismeretében a talajfelszín betakarására használandó mulcs vagy díszkavics fajtájának kiválasztásakor egyaránt mérlegelni szükséges a tartósság, az esztétikai megjelenés, és az ekként meghatározható ár-érték arány szempontjait is.