Hagymás-gumós növények ültetése tavasszal
A gazdaboltokban, a nagyáruházak kerti osztályán, vagy a különféle gardencenterek kínálatában egész évben előfordulnak szép színes képekkel illusztrált hagymás-gumós növények. Ezek között kínálnak télálló és fagyérzékeny növényeket is. Jelen cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy melyek azok a hagymás-gumós növények, amelyeket a tavasz kezdetén lehet ültetni, és melyek azok, amelyeknek ültetésével meg kell várnunk az őszt.
Mi a fő elhatárolási szempont?
A fő elhatárolási szempont ezen kérdés megválaszolásában, hogy az adott növény fagyérzékeny vagy télálló-e. A mi klímánkon is télálló növényeket ugyanis ősszel célszerű ültetni, míg a fagyérzékeny növényeket a komolyabb fagyveszélyek elmúlta után, azaz többnyire március vége, április közepe környékén érdemes a szabadföldbe telepíteni.
A leggyakoribb tavasszal ültethető, fagyérzékeny hagymás-gumós növények közé a kardvirág (Gladiolus), a dália (Dahlia), a liliomok egy része (Lilium), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida), a mesevirág (Achimenes), a csodagumó (Sauromatum), a Jakab-liliom (Sprekelia formosissima), tigris-virág (Tigridia) tartozik. Nem árt tudni ugyanakkor, hogy ezeknek a hagymáit ősszel fel kell szedni, mivel telente az életképességüket a szabadban elvesztenék.
Ehhez képest tavasz helyett ősszel érdemes ültetni a hóvirágot (Galanthus), a téltemetőt (Eranthis), a jácintot (Hyacinthus), a tulipánt (Tulipa), a szellőrózsát (Anemone), a cikláment (Cyclamen), a csillagvirágokat (Scilla), a sáfrányt (Crocus), a tőzikét (Leucojum), a nárciszt (Narcissus), a Puskin-virágot (Puschkinia), a kockásliliomot (Fritillaria), a gyöngyikéket (Muscari). Ezen télálló, sok évig egyhelyben élő hagymás-gumós növények többsége egyre mélyebbre húzódik a talajban, így érdemes legalább 3-5 évente a visszahúzódásuk után kiásni, és a töveket szétosztva új helyre ültetni őket. De ezt ne a tavaszi kerti munkák körében végezzük, hanem szintúgy majd az ősz vége felé. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy ezeket a növényeket tavasszal legfeljebb hajtatott, cserepes formában ültessük, mert egyébként a tavasszal ültetett hagymák többsége elpusztulna.
A hagymás növények között egyébiránt többnyire külhonos növényeket találunk és általában külföldi kertészetek termesztik őket. A „hagymás növények” közé szokták tévesen a gumós növényeket is sorolni. Fontos különbség, hogy a hagymások kitartó szerve egy tönkből és az azon fejlődő hagymalevelekből áll (pl. tulipán). A gumós növények kitartó szervét ha átvágjuk, többnyire homogén állományú szövetet látunk, amin kis hajtás vagy hajtások helyezkednek el (pl. gumós begónia). Vannak átmeneti, hagymagumós növények is (kardvirág). A hagymásokhoz még a koloncos gyökérrel rendelkező dáliát is sorolják néha.