A gyomok között különböztetünk évelő és egyéves gyomokat. A kert nagyobb "ellenségei" az évelő gyomok, mint például a lórom, a boglárka, az apró szulák, vagy a kúszófüvek. Utóbbiak közé tartozik a tarack is, melynek jelenléte és agresszív terjedése főként a gyepesítés eredményességét veszélyezteti.
Növényvédelmi cikksorozatunkat folytatva, az alábbiakban mutatjuk be a növényi káros elváltozások harmadik nagy okcsoportjának számító állati kártevőket vagy más néven a növényi károkozókat.
Az élettani eredetű elváltozások kiváltó okának megállapítása és így a probléma orvoslása azért nehéz, mert ezekben az esetekben nem találunk a növényen károsító állatot vagy például a gombás fertőzésre utaló jeleket.
A fa koronájának is szüksége van a levegőre és a fényre, így tud ideális módon fejlődni a növény. A gyümölcsfákat és a díszbokrokat is rendszeresen metszeni kell, hogy megfelelően virágozzanak, fiatalok és egészségesek maradjanak, jó termést hozzanak.
Még a legnagyobb odafigyelés és leggondosabb ápolás mellett is előfordulhat, hogy növényeink valamelyike elégtelenül fejlődik, a levelei sárgulnak vagy bebarnulnak, netán foltosodnak, vagy akár le is hullanak, esetleg az egész növény elpusztul.
Mindennapi életünkben szükségünk van a növények látványára, virágok, csokrok létére. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen növényeket és hogy szedjünk, hogyan ápoljuk őket.
A kerti növények tavasztól őszig fejlődnek a legerőteljesebben, pontosabban akkor, amikor a hőmérséklet és a nedvesség viszonyok megfelelőek számukra. A kertnek különböző növényeit másképpen gondozzuk, vannak kevésbé és erősen metszett felületek, gyorsan és lassan fejlődő növények is. Mindezektől függ a megfelelő tápanyagellátás/utánpótlás is.
Tavasszal időszerű, hogy a teleltetőbe – így például teleltető fólia alá – behordott vagy egyébként a megfelelő beltéri helységekben teltetett cserepes, dézsás, illetve balkonládában nevelt növényeinket újra felkészítsük a tavasztól őszig tartó vegetációs időszakra.