Őszi kerti munkák 1. rész

A fagy elleni védekezésről

A kerti cserjék közül leginkább a rózsatöveket és a szőlőtőkéket szokás feltölteni, földdel, komposzttal, szalmával takarni a nagyobb téli fagyok előtt. Ez a művelet azt a célt szolgálja, hogy ha télen akár -20 ⁰C alá csökken a hőmérséklet, a talaj közelében telelő rügyek a takarásnak köszönhetően nem fagynak el, és innen az értékes, nagy gonddal kiválasztott fajtánk újra ki tud hajtani.

A fagy elleni védekezés során egyes fagyérzékeny növényeket – különösen a mediterrán eredetű növényeket – szokás agrotextillel vagy más hasonló, erre alkalmas, vagyis átszellőzésre képes anyaggal óvatosan (az ágrendszer sérelme nélkül, de mégis a kellő szorítással) körbetekerni.

A tavasz érkeztéig kerüljük a kerti növények visszavágását: a téli fagyok ugyanis a hajtáscsúcstól visszafelé pusztítják el a hajtásokat, így ha tél előtt túlzottan visszavágjuk a sövényt, rózsát, szőlőt vagy más növényt, akkor valószínűsíthető, hogy a következő évi virágzásról lemondhatunk vagy még rosszabb esetben akár el is pusztulhat a növény. Ugyanez a helyzet a pampafűvel és az évelőkkel is: gyakran a növényeken hagyott és a télen a tövekre boruló lomb védi meg őket a téli fagyoktól.

A lehullott lomb betakarítása

Talán kicsit furcsán hangzik, de a díszfák lehulló lombjának hátrahagyása - az összegereblézés hiánya - is lehet előnyös: a fák alá ültetett növényeket ugyanis az avar megóvhatja a tél károsít hatásától. Nem ez a helyzet azonban a gyümölcsfáinkkal. Amennyiben a termés szüretelése után a megjelenő betegségeket nem kezeltük, úgy a lehulló lombon a fertőző képletek áttelelhetnek. Ez esetben a lombot nem csupán a rendezettség, de kertünk egészsége miatt is célszerű összegyűjteni és elégetni. Ugyanígy kell eljárnunk a diófa gyepre hulló levelével - akár egészséges lombozatról van szó, akár nem -, melyet (a terméssel együtt) mindig gondosan össze kell gereblézni, mert a lehullott diófalevél és termés egyaránt káros a gyepre.

Ügyeljünk azonban arra, hogy az összegyűjtött faleveleket, avart csak szélmentes időben és ne aszályos időszakban égessük el, különben könnyen tűzesetet okozhatunk! A kerti avar égetésénél vegyük figyelembe továbbá az esetleges tűzgyújtási tilalmakat (pl. az ún. szmogriadó idején rendszerint tilos a kerti zöldhulladék égetése).

Az egészséges lomb (kivéve a diófa levelét) és nyesedék kezelésére többféle módszer közül választhatunk. A legjobb megoldás, ha saját magunk komposztot készítünk a kertünkben. A felaprított nyesedék, a ki nem virágzott gyomok, a konyhai növényhulladék, a lehullott lomb, fűnyesedék rétegezésével készíthetjük el a komposzt dombot. A komposztot az érése során néhányszor forgatni kell úgy, hogy a felső és külső részek mindig belülre és alulra kerüljenek a forgatás során. A jól kezelt komposzt akár fél év alatt földszerűvé érik és tápanyagforrásként felhasználható a növényeink számára.

Gyomtalanítás, növényültetés

Ősszel se feledkezzünk el a gyomok eltávolításáról. A tyúkhúr, a különböző árvacsalánok és más ősszel csírázó gyomok még a tél beállta előtt kifejlesztik vegetatív testüket és az első tavaszi felmelegedéskor vagy akár már a téli (tél végi) enyhébb időjárás alatt gyorsan fejlődni és virágozni kezdenek. Nem csak a komposztba dolgozhatjuk be ezeket a növényeket, hanem a húsáért vagy tojásért tartott növényevő háziállataink is nagyon kedvelik ezeket, így állati táplálékként is hasznosíthatjuk az összegyűjtött kerti gyomokat.

Az őszi kerti munkák közé tartoznak egyes növényültetések is. A dísznövények közül ősszel ültethetők a nemesítésnek köszönhetően már ősszel (és szép idő esetén télen is) virágzó kétnyáriak. A nagyon hálás, mutatós árvácskák mellett százszorszép, nefelejcs, sárgaviola is ültethető. Palántájuk virágboltokban könnyen beszerezhető, de júliusi vagy augusztusi vetéssel a helybe, a kertbe is vethetjük a magvakat.

A téli zöldségek közül léteznek olyanok, melyek könnyedén elviselik az enyhébb fagyokat is. Ilyenek a káposztafélékből néhány tájfajta és a kelbimbó. Ezek a növények a gazdag talajokat szeretik, tápanyagigényesek.