Kerttervezési tudnivalók

A családi házak kertjeit többféleképpen és többféle célra szokták használni: így különösen pihenésre, díszítési célokra és élelmiszertermelésre. A legjellemzőbb funkcionális szempont nagyban meghatározza a tervezést is. A pihenés célját szolgáló kertekben például többnyire egy nagyobb füves rész kialakítása a fő cél. A gyepfelület széle lehetőleg minél egyszerűbb vonalvezetésű legyen: a téglalap és az enyhén hullámos, szabálytalan alakú felület a célszerű, mivel ezeknek a nyírása sokkal könnyebb, mint egy bonyolultabb formáé.

A gyepfelületről sokan úgy gondolják, hogy kevés gondozást igényel. Amennyiben szép, egészséges és egyenletes, üde zöld gyepet képzelünk el magunknak, úgy tudni kell, hogy annak fenntartása rendszeres odafigyelést igényel! Tavasztól őszig heti vagy kétheti fűnyírással, öntözéssel és legalább tavaszi és őszi tápanyag-utánpótlással, idősebb gyepfelületnél évi gyeplazítással kell tervezni. A megfelelően fenntartott gyep nem gyomosodik, sűrű és szép zöld színű. Az elhanyagolt gyep kisülhet, begyomosodhat, sárgul és kiritkul. A kerttervezés másik fontos szabálya, hogy a fűfelületet a ház köré tervezzük, hogy a gyep minél könnyebben megközelíthető és kihasználható legyen.

A kikapcsolódás és kényelem fokozására különböző kertépítészeti elemek alkalmasak. Ilyenek a kerti beülő, pagoda, a kerti grill és szalonnasütő, egy szép kemence, a gyerekeknek a különböző kerti játékok vagy medence, a felnőtteknek napozóterasz, egy kültéri szauna, és így tovább. A gyerekek részére jól megépített, biztonságos, az EU szabványoknak megfelelő mászókák, mini kerti játszóterek, homokozók is rendelhetőek. Ezek lehetőleg a házhoz közel, de a gyepfelület szélén legyenek elhelyezve.

Fontos, hogy a kerti elemek ne törjék meg a füves részt, mert a rossz elhelyezés a gyep öntözését és nyírását igencsak megnehezítené. Már a tervezés elején el kell dönteni ezeknek a kerti elemeknek a helyét, akkor is, ha anyagi okokból netán nincs lehetőség a kerttel együtt, egyszerre létesíteni azokat. Az előrelátás indokoltságát jól szemlélteti az alábbi példa: amennyiben korunk igényeinek megfelelően öntözőberendezést telepítünk a kertépítés során, úgy később értelemszerűen nem építhetjük be ezeket a pótlólagos létesítményeket egy szórófej szórásába, mert ez esetben az öntözendő kertrészek kiszáradnak, a felépítmény pedig tönkremehet az állandó vízverés miatt. Az öntözőberendezés utólagos átalakítása pedig szükségtelen kiadást és a kert egy részének indokolatlan feltúrását jelentheti.

A garázs elhelyezése is több szempont alapján történik. Praktikus, ha az utcafronton, vagy a házzal egybe építve történik a garázs kialakítása, így nincs fölösleges út a kertben, ami esetleg mástól veszi el a helyet. Az önkormányzati előírásoknak előre utána kell nézni, ugyanis jellemzően építésügyi előírások szabályozzák a 10 m2-t meghaladó, alappal rendelkező építmények elhelyezésére, és engedélyköteles ezek megépítése. A garázs legyen a házzal színhatásában, legyen hasonló vagy egyező stílusú. Amennyiben nem illeszkedik a házhoz, úgy kerti gyalogút vezessen köztük.

Fontos elem a kertben és így a tervezésben a kerítés, annak helye, vonalvezetése, stílusa. A kerítésnek, mint műtárgynak nagyon sokféle kialakítása létezik, és így igen sok árfekvésben valósítható meg a telekhatárt jelző kerítés. A legegyszerűbbek az oszlopokkal megtartott dróthálók (drótkerítések), a bonyolultabbak pedig akár iparműveszeti alkotások is lehetnek: fafaragások, kovácsoltvas, valódi és műkő, csempeszerűen burkolt stb.

Az élettelen kerítések között a leginkább természetes hatásúak az anyagában festett vagy festetlen fa illetve a kő, különösen a mészkő elemekből rakott kerítések. Utóbbiak főként a mediterrán stílusú kertekben mutatnak jól.  Előbbi típusoknál azonban még természetesebb, még természet közelibb az élő növényekből álló kerítés, vagyis a kompakt sövény, melynek telepítéséről és más hasznos tudnivalókról a sövényeket bemutató cikkünkben olvashatnak.